Kicsi ökröm nagy a szarva

Kicsi ökröm, nagy a szarva,
Nem fér bé az istállóba.
A szarvából ki kell vágni,
Tőled babám el kell válni.

Megfogom az ökröm szarvát,
Felszántom az ország útját.
Vetek belé árpát, búzát,
Közepébe piros rózsát.

Piros rózsa ne virágozz,
Értem babám ne várakozz!
Mert, ha értem várakozol,
Soha meg nem házasodol.

Szeretett a fene soha,
Csak megvoltam véled szokva.
Úgy megvoltam véled szokva,
El se felejtelek soha.

S ütött volna meg ménkő,
Akkora, mint egy malomkő.
Tégedet es, apádat es,
S a jó édesanyádat es.

Száraz, forró a hegytető,
Száradj meg régi szerető!
Úgy száradj meg lábon állva,
Mint a fűszál lekaszálva.

Szeress, szeress, csak nézd meg kit,
Mer a szerelem megvakít.
Ingemet es megvakított,
Örökre gyászba borított.