Megbocsásson édesanyám, ha nem voltam jó leánya!
Előadó:
Kovács Júlia
Előadásmód:
ének
Műfaj:
menyasszonybúcsúztató
Etnikum:
magyar
Település:
Hertelendyfalva
Megye:
Torontál
Tájegység:
Dél-Bánát (Bánát, Alföld)
Gyűjtő:
Kiss Lajos
Felvétel időpontja:
1966.
Archívumi jelzet:
6022e
Album:
— Szöveg —
Megbocsásson édesanyám, ha nem voltam jó leánya.
Megbocsásson édesanyám, többet gondja nem lesz rejám.
Sem mosásra, sem varrásra, semmiféle gondozásra.
Leányélet, leányélet, hogy kell elfelejtnem téged,
Gyöngyös pártám elhullatom, harmadnapra megsiratom.
Gyöngyös pártám elhullatom, harmadnapra megsiratom.
— Leírás —
Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok III. kötet 141. oldal 58. dal
Hajdanán ilyenkor a halottsiratókhoz hasonló dallamokat énekelhettek általánosan. A nálunk előkerült búcsúztatók közül csak az al-dunai székelyeknek van szertartásos jellege. (A menyasszonybúcsúzót régen a menyasszonynak magának kellett elénekelnie, késõbb egy „jó énekesasszony” helyettesítette, utóbb csak a „mozsikások” játszották. Ez előtt a dal elõtt mondja az anya: „Fogg’mëg, lëánkám anyácskádnak kezit, borujj a nyakába, bócsuzzál el tőle!” Erre a lányok rákezdték a dalt, addig a lány és anya „lóggaták magukat”.)
Tulajdonképpen egysoros dallam kétféle zárlattal. Nem szilárd forma, bár sorai állandóan 2x8 szótagúak, zárlatai az elsõ és második fokon, úgy tûnik, szabadon váltakozhatnak. Ez a tulajdonság a siratókra emlékeztet. Kis terjedelmû hexachord dallam, változó nagyságú 3, 4 fokkal, melynek hármashangzat-felbontásos fordulatait talán valami régi műdal irányítja. Népzenénkben szokatlan, de archaikus képződmény.
