Ëgy pézt kaptam a hegedűbe

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok IV. kötet 627.oldal 530.dal

[Körbe átak, ëgy középën. „Szakíjj” – egyet kivësz, oszt forognak, úgy, mint a csárdásba. A többiek közbe mënnek körbe. „Ugorj ki belöle”– Újakat választanak.]
[Körbe-körbe mëntek Így tartottuk a kezünket, oszt úgy mëntünk összevissza, mint a „Bújj, bújj ződ ág”-ba. Mëntünk minnyájan. Egy-egy átbújt.]


Kétféle játéka is van a felvételnek Az első párválasztó, mint a többi ugyanilyen szövegű játék. A második sövényfonás, amit el is játszottak a völgyesi asszonyok. Láncban állnak, összefogott kezüket feltartják kapunak. A lánc egyik vége elindul, és kígyózva kerüli meg a kaputartókat: egyiket elölről, a másikat hátulról, maga után húzva az egész láncot. Amikor a lánc átért a kapuk alatt, újra felemelik a kezüket, és újra kezdődik a bújás, csak most a lánc másik vége indul el kígyózva.
Megemlítjük még a sövényfonás egyik bújó-vonuló formáját, melynek játékáról nem tudunk változataink között, de bizonyára ismert volt. Ez a körben álló párok kapuzása. Itt a körben álló párok mind kaput tartanak, egy pár sorban végigkígyózik a kapuk alatt, felváltva ki és befelé. Amikor visszaér a helyére, következik a második pár, majd sorban valamennyi. Az utolsók visszafelé kígyóznak. A játéknak leguggolással vetnek véget.