Midőn a Szűz bekötözi gyermekét

Midőn a Szűz bekötözi gyermekét, gyermekét,
Örömébe így kezdé el énekét:
Csújj, csújj, csújj, bújj, bújj, bújj,
Aludjál el, én gyermekem, Krisztusom!

Meleg tanyán vannak mások, kis Jézuskám,
Neked barlang a szállásod künn a pusztán.
Ha lehetne, a szívembe bezárnálak,
Lelkem lenne lakóházad, aranyágom.