Mátyusföldi hangulatok

Előadó:

Bakator, Jeremiás Lajos, Gyönyörű Zsigmond

Műfaj:

ének, lassú, verbunk, lassú és friss csárdás

Etnikum:

magyar

Tájegység:

Mátyusföld (Felföld)

Szöveg

  • Nem ám az az asszony, kinek sok lúdja van,
    Hanem az az asszony, kinek szép lánya van.
    Nékem is van kettő, mint az aranyvessző,
    Illik a fejére a szép selyemkendő.

  • Arra alá vörösödik az ég alja,
    A babámnak nem tom mi a baja.
    Akár merre fordítgatom az ölembe,
    Nem szól semmit, bánatos a gyönge szíve.

    Szomszédasszony, hallja-e, hallja-e,
    Marcsa lyányát szeretni hagyja-e?
    Ha nem hagyja, zárja bele kalickába,
    Hogy ne fájjon a szegény legény szíve tája.

  • Pesten csináltattam házat, palotát,
    Közepébe a huszonkettes laktanyát.
    Abba vannak a felvidéki derék gyerekek,
    Komáromi lyányok nem beszélek veletek.

  • Áll a malom, áll a vitorlája,
    Barna kislyány, mit főz vacsorára?
    Halpaprikást, mi gondja van rája?
    Estére várom a babám vacsorára.

    Már minálunk az jött a szokásba,
    Nem táncolnak alacsony szobába,
    Alacsony a mestergerendája,
    Sej, letörik a babám bokrétája.

  • Ég a Tisza, ég a Duna, mert habos,
    Ég a babám két orcája, mert piros.
    Kebelében kigyulladt a szerelem,
    Rozmaringos jó éjszakát, kedvesem.

    Egy rózsafán megszámláltam száz rózsát,
    Századikat elküldöm én tehozzád.
    Közepébe lehelem a lelkemet,
    Tépjed össze, ha nem szeretsz engemet.

    Nem vagyok szép, csak a szemem fekete,
    Nem vagyok én az erdőben remete,
    Sem remete, sem a fügefának az ága,
    Én vagyok az, kinek nincsen babája.

Leírás

Mátyusföld vagy Mátyus földje a Kárpát-medence egyik hajdani kistája volt, ugyanakkor egy jóval nagyobb tájegység, mely tágabb értelemben magába foglalja a történeti Pozsony, Komárom és Esztergom vármegyének a Dunától északra eső vidékeit is. Nevét Csák Máté hajdani tartományúrról kapta és gyakorlatilag az egykor fennhatósága alá tartozó területet értik rajta. Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadban déli irányba mozdult: magyarsága nagy részét felejthetetlenül érintette a második világháborút követő etnikai alapú kitelepítés és lakosságcsere. Hagyományos paraszti műveltsége napjainkban is felderítés alatt áll. A tájegység lemezünkön megszólaló nótái az újabb idők, a korai 20. századból fennmaradt gyűjtött emlékek gyöngyszemei. Nótázós lassúk, katonaverbuváló, csárdás és friss nyitják hangfelvételeink akkordjait.

Most szól: