Egynótás mulatozás

Előadó:

Heit Lóránd, Gyönyörű Zsigmond

Műfaj:

ének

Etnikum:

magyar

Megye:

Hajdú

Tájegység:

Hajdúság (Alföld)

Szöveg

  • Van nékem egy rettenetes szokásom,
    Ha bort iszom, a pálinkát kívánom.
    Erre még az öregapám öregapja tanított,
    Aki még a hordóval is koccintott.

    Beleesett egy kis légy a boromba,
    Nem veszem ki, nem vagyok én goromba.
    Lecsúszott már hat ökör is, hát az a légy mit ártson,
    A jó Isten tartsa meg a szokásom!

    Szombat este haragszik rám az asszony,
    Hazamegyek, én azonnal elalszom.
    Nem alszom el, csak a szemem lehunyom, hogy ne lásson,
    A jó Isten tartsa meg a szokásom!

    Azt a kutya mindenit a világnak
    Rosszabb életem van, mint a kutyának
    Mer, a kutya lefekszik a szénába, szalmába
    Én meg csak úgy bolyongok a világba.

    Azt a kutya mindenit a világnak
    Rosszabb dógom van, mint egy rossz bolhának
    Mer, a bolha bebújik az ingvállba, gatyába
    Én meg csak úgy kaparászok utána.

    Azt a kutya mindenit a világnak
    Rosszabb életem van, mint a macskának
    Mer, a macska megfogja az egeret, verebet
    Én meg rá se tehetem a kezemet.

    Van nékem egy rettenetes anyósom,
    Elviszem én a pokolba vasúton,
    Veszek néki tíz forintér, száz méter kötelet,
    Hogy ne egye tovább az életemet.

Leírás

Hajdúság a Tiszántúl középső részén elterülő történelmi-néprajzi táj, eredetileg a hat szabadalmas hajdúváros, az ún. „öreg hajdúvárosok” Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúdorog és Vámospércs határa. Tágabb értelemben az 1876-1950 között fönnállott Hajdú megye területét, a hajdúvárosokat, a Hortobágyot és Debrecen környékét értik rajta. A Hajdúság zenefolklór szempontjából az alföldi népzenei dialektushoz tartozik, de nagy hatással voltak rá a szomszédos vidékek úgy, mint Nyírség, Sárrét, Bihar, Nagykunság, Palóc vidék, de még Erdély népzenéje is. Az ősi kultúra képviselői a hortobágyi pásztorok voltak, ami megmutatkozik viseletben, tárgykultúrában, valamint népdalaikban is. A paraszti zenélés mellett (duda, tárogató, klarinét, citera, furulya, harmonika) jelentősek voltak a cigánybandák, melyek nagymértékben hozzájárultak az új stílus elterjedéséhez. Ennek a lemeznek mintegy gerincét képezve, több népzenei összeállításba foglalva verbunkkal, pásztortánccal, hallgatóval, csárdással és friss csárdással, a cigánybandák hagyományait követve próbálunk átfogó képet mutatni Hajdúság népzenéjéről.