Nem kívánok én egyebet

9.

Nem kívánok én egyebet,
Fújjon a szél, mikor gyűjtél!
Fújja széjjel a rendedet!
Mér­csaltad meg a szívemet?

Nem kívánok egyéb átkot,
Egyél meg egy mázsa mákot.
Addig élj, míg megeszed!

Nem átkozlak, nem szokásom,
Verjen meg sok sóhajtásom.

Rózsám, amely rózsát adtál,
El sem hervadt, már elhagytál.
Úgy hervadj el, mint a rózsa,
Eszedbe se jussak soha!

Rózsám coltál, de már nem vagy,
Akié vagy, avval hervadj.
Hervadj, mint a rózalevél,
Melyet elhord az őszi szél!

Mindekinek azt ajánlom,
Szerelmnél jobba az álom.
Mer­ az álom nyugodalom,
A szerelem szívfájdalom.

ASlacsony a rózsám háza,
Kilátaszik a gerendája.
Hadd el, rózsám, ne hajts rája,
Ketten vágunk nádat rája

Lábam alatt ropog a nád,
Tagadd meg értem az anyád.
Olyan igaz leszek hozzád,
Igazabb, mint édeanyád.

Szék városán van egy csorgó
Ott a legény napraforgó.
Kétszer esküszik napjába­,
Mást szeret minden órába­.

Ne lépj jégre, mert elesel,
Ne szeress, mert boldog leszel.
Ne szeressél kettőt-hármat,
Mer­ az egy is elég bánat.

Szerettelek, kedveltelek,
Amíg meg nem ismetelek.
Mióta megismertelek,
Jaj, de könnyen felejtelek.

Szerettelek sok ideig,
Szeredától csütörtökig.
Úgye, babám, sok szép idő?
Száradjon beléd a tüdő!