Rózsabokor domboldalon

Ismét Pesten járunk, 1847-ben, a költő immáron hitvesével, Szendrey Júliával él egy szép nagy Dohány utcai lakásban. A beteljesült szerelem érzésével jól összecsengenek a kifinomult udvarhelyszéki, kőrispataki dallamok.

Rózsabokor a domboldalon (részlet)

Rózsabokor a domboldalon,
Borúlj a vállamra, angyalom,
Súgjad a fülembe, hogy szeretsz,
Hej, milyen jólesik nekem ez!

Lenn a Dunában a nap képe;
Reszket a folyó örömébe’,
Ringatja a napot csendesen,
Épen mint én téged, kedvesem.

Pest, 1847. november

Ha szavaid megfontolom… (részlet)

Egy napja van csak az égnek,
Egy holdja van csak az éjnek,
Egy isten van a világon,
Egy, csak egy a kívánságom.

Azt várom én, azt az órát,
Mikor így szólhatok hozzád
Ölelésem szent hevében:
"Édes kedves feleségem!"

Cseke, 1846. október 1-7.