Még a hordóval is kocéntott

Iszom, iszom, piros bort iszom;
Menné’ jobban iszok, annál jobban szomjazok!
Iszom, iszom, piros bort iszom;
Menné’ jobban iszok, annál jobban szomjazok!
De az én szomjamat nem oltja el más,
Mint a babám ajakáról egy-két cuppanás…
De az én szomjamat nem oltja el más,
Mint a babám ajakáról egy-két cuppanás…

Azt hallottam, el akarsz menni,
Szebb szeretőt, jobb szeretőt akarsz keresni…
Azt hallottam, el akarsz menni,
Szebb szeretőt, jobb szeretőt akarsz keresni…
Pedig én tégedet nagyon szeretlek,
Gyere vissza, gyógyítsd meg a fájós szívemet!
Pedig én tégedet nagyon szeretlek,
Gyere vissza, gyógyítsd meg a fájós szívemet!

Jóska bácsi iszik most;
Nem tudja, hogy drága az…
Bekeresi mindenkor, mit megiszik ilyenkor.
Mondjuk tehát nékije: Váljon egészségére!
-re-re, -re-re, -re, re-re; -re-re, -re-re, -re,-re-re,
Váljon egészségére
Ez a jó bor, szép piros bor!

Három akó borom van,
A negyedik a csapon van.
Én ülök a csipegő csap alá,
Te meg, kisangyalom,
Az én gyönge két karom alá!

Van nekem egy rettenetes szokásom:
Akkor is iszom, mikor nem is kívánom!
Arra is az igen-igen öreg anyám tanított,
Aki még a hordóval is kocéntott.

Kiittam a…, kiittam a..., kiittam a piros bort a pohárbu’,
Ugy hallottam, kisangyalom, ugy hallottam, kimú’tál a világbu’…
Kár lett vóna meghalni, fiatal a feleségem, itthagyni,
A hernyéki gyöngyvirágos, tulipános temetőbe’ pihenni.

Dolóresz in Ferkó:
Neked a bor nem jó!