Nagykátai zöld erdőben

Kocsmárosné jó estét, jó estét,
Hát ez a szép pejparipa kié,
Jó bort iszik annak a gazdája,
Most érkezett, nincs egy fél órája.

Küldje hát ki e lónak gazdáját,
Nem bántjuk mi csak adja meg magát,
Ki se megyek, meg sem adom magam,
Kinek tetszik vigye el a lovam.

Lovam, lovam nem annyira bánom,
Csak a nyeregizzajtót sajnálom,
Nyereg alatt a bugyellárisom,
Abban hever százezer forintom.

Százat adtam ezért a pej lóért,
Másik százat drága lószerszámért,
Harmadikat egy szép barna lányért,
Negyediket véle hálásáért.

Este, este, de szép csillagos este,
Holdvilágnál beszélgettünk az este,
Ráhajlott a szőlőnek a szagos levele,
Babám karja közt aludtam az este.

Én belőlem nem jó csillag lett volna,
Mert az égen ritkán ragyogtam volna,
Éjféltájban otthagynám a csillagos eget,
Fölkeresném a régi szeretőmet.

Nagykátai zöld erdőben nem zörög a falevél,
Ne menj arra kisangyalom a szerelem utolér,
Száraz ágra rászállott egy bús gerlicemadár, onnan integet,
Szakítsátok ha tudjátok százfelé a szívemet.

Nagykátai kiskocsmába mindig rólam beszélnek,
Jó híremet, rossz híremet eleresztem a szélnek,
Jó híremet, rossz híremet engedjétek el a szelek szárnyára,
Te meg babám ne gondolj a senkinek a szavára.

Nagykátai bíró lánya fekszik beteg ágyába,
Kilenc orvos vizitálja, egy se tudja mi baja,
Tizedikre szól a leány gyújtsál gyertyát anyám, mindjárt meghalok,
Volt szeretőm a faluba, maga miatt elhagyott.

Suszterlegény akart hozzám járni,
Ki akarta a cipőmet sámfázni,
Suszterlegény nem vagyok én dáma,
Verjed a fa szöget az anyád piros papucsába.

Piktorlegény akart hozzám járni,
Ki akarta a szobámat pingálni,
Piktorlegény nem vagyok én dáma,
Húzzál csíkot az anyád hálószobájába.

Fecském, fecském, hol jártál az este,
Nem láttad-e a rózsámat szombat este,
Láttam biz’ én a házatok előtt járni,
Tudom fog a gyönge szíved fájni.

Fecskemadár szállott a felhőbe,
Elvitte a karikagyűrűmet,
Fecskemadár ejtsd le a gyűrűmet,
Sajnálom a régi szeretőmet.

Ha bemegyek a kátai kiskocsmába,
Tíz liter bort rendelek az asztalára,
Innék, de hiába, drága a bor ára,
Szeretőm a csaplárosné legszebb lánya.

Csaplárosné legszebb lánya a galambom,
Minden este kikönyököl az ablakon,
Karjával integet, gyere be ha lehet,
Megölellek, megcsókollak hogyha szeretsz.