A szecsei utcán végig, végig

A szecsei réten,
Két szál majoránna,
Alatta folyik el csendes patakocska,
Csendes patakocska.

Oda jár fürödni,
Egy pár fehér galamb,
Odajár fürödni egy pár fehér galamb,
Egy pár fehér galamb.

Egyik fehér galamb,
Kara István vóna,
Másik fehér galamb, másik fehér galamb
Varga Julcsa vóna.

Varga Julcsa ágya,
Deszka nyoszolyája,
Bár fenyőből vóna, bár fenyőből vóna,
Hogy ne nyikorogna.

Hogy az ő párjával,
Kara Istvánkával,
Csendesen nyugodna, csendesen aludna,
Ketten, szerelmesen.

Csörög a kocsi, pattogtat a Jancsi,
Talán értem gyünnek,
Jaj, édesanyám, jaj, kedves dajkám,
Maj' mingyá' elvisznek.

Elvágtam az ujjam, jaj, de fáj,
Fügefa levelet raktam rá,
Fügefa levele, gyógyíts meg,
Kedves kisangyalom, rögtön csókulj meg!

Három deci köménymag,
Köménymag,
Kovács Annus kié vagy,
Incellére, hopp!

Nem vagyok én senkié,
Senkié,
Csak a Takács Pityué,
Incellére, hopp!

Takács Pityu a tanyán,
A tanyán,
Levelet ír asztalán,
Incellére, hopp.

Azt írja a levélbe,
Levélbe,
Katona lesz belőle,
Incellére, hopp!

Alig várom, hogy a Nap lenyugodjon,
Hogy az égen páros csillag ragyogjon,
Ragyogj csillag, párosával, sokáig,
Kísérj el a szeretőm kapujáig.

A szecsei utcán, végig, végig,
Minden kiskapuban rózsa nyílik,
Minden kiskapuban kettő, három,
Sej, csak az enyém hervadt el a nyáron.

A szecsei utcán végig, végig,
Húzd rá cigány, az anyád mindenit!
Úgy húzzad, hogy babám fölébredjen,
Árva ja szívem, százszor megrepedjen.

Hagy álljon ki az a híres dáma,
Sej, aki nem az ne vegye magára,
Hagy álljon ki az a híres dáma,
Sej, aki nem az ne vegye magára.