Kinek nincsen szeretője... (lassú csárdás, marosszéki, sebes csárdás)

Kinek nincsen szeretője, szeretője,
Menjen ki a zöld erdőbe, zöld erdőbe,
Írja fel a cserefa levélre,
Hogy nincs néki szeretője.

Két fekete göndör hajú lovam vagyon,
Még az éjjel mind a kettőt elmulatom.
Elmulatom, nem sajnálom,
Szerettelek, csak azt bánom.

Maros vize kertünk alját kimosta,
A szívemet nehéz bánat szorítja.
Addig öli a szívemet a bánat,
Míg csak párja nem leszek a babámnak.

Ezt a legényt még akkor megszerettem,
Mikor véle legelőször beszéltem.
Megtetszett a gönyörű szép szaváról,
Homlokára göndörödő hajáról.

Rég megmondtam, babám,
ne menj a fonóba,
Anáná...

Elejted orsódat, nem lesz, ki feladja.
Bánatos szívedet ki megvigasztalja.

Fehér fuszulykavirág,
Gyere hozzám napvilág.
Gyere hozzám sötétbe
Ica te, hadd üljek az ölödbe.

Nem ülök én sokáig,
Csak huszonnégy óráig.
Annyi az a huszonnégy óra,
Ica te, mind éppen egy minóta.

Szeress, szeress, csak nézd meg, kit,
Mer' a szerelem megvakít.
Engemet is megvakított,
Örökre megszomorított.

Édesanyám sok szép szava,
Kit fogadtam, kit nem soha.
Megfogadnám, de nincs kinek,
Fogadnom kell idegennek.

Ezt a százast látod-e,
Kisangyalom, ha megiszom, bánod-e,
Én nem bánom, virágom,
Összeállunk, kikeressük a nyáron.

Egyszer voltam nálatok,
Leszakadt a, leszakadt az ágyatok.
Egyszer jártam setétbe',
Beléestem a moslékos cseberbe.

Rég megmondtam, bús gerlice,
Ne rakj fészket út szélire,
Mer' az úton sokan járnak,
Búsfészkedre rátalálnak.

Édesanyám rózsafája,
Én vagyok a legkisebbik ága.
Kihajlottam az utcára,
A szeretőm bosszújára.

Mikor kicsi leány voltam,
Zab aratni járogattam.
Markot nem tudtam hajtani,
Szeretőt tudtam tartani.

Feljött a nap, s el es haladt,
Búba ' talált, s abba is hagy.

Jaj, Istenem, de víg voltam ezelőtt,
Míg a rózsám eljárt a kapum előtt.
Amióta nem jár a kapum előtt,
Még a víz sem folyik úgy, mint azelőtt.
Amióta eljár a kapum előtt,
Még a víz is jobban foly, mint azelőtt.

Ha meguntál, kedves babám szeretni,
Szabad néked más szeretőt keresni.
Adjon Isten szebbet, jobbat nálamnál,
Nékem pedig csak olyat, mint te voltál.