Állj be, Marcsa, katonának

Annus néni emlékei a dalról:
Vót egy szegény ember, Győri Imrének hítták. Meg vót zavarodva, de olyan szépen tudott énekelni. Mindig itt állt az utcasarkon, itt volt egy kicsi kalyibája, ott benn egy sikátorban. Van is vers írva róla. Egy pap írta, az is egy nagy okos ember volt, és írt róla egy verset. Még apámnál is idősebb volt.
Erdélyi-Molnár Klára jegyzete:
A dallam – archívumunk adatai szerint – Erdélyben kevéssé ismert. Jellegzetes viszont, hogy az általában 5. fokú főkadencia, Erdélyre jellemzően, b3-ra változott.