Árva vagyok, árva, az Isten is látja

Annus néni emlékei a dalról:
Ez Bartók-ének. Ezt talán az iskolában tanultam. Ezek olyan régi nóták, Piri tanító néni tanította. Öreg vót már a tanító nénink, a zenetanárnőnk, nagyon öreg vót. Hát, én gyermekkoromban Piri tanító néni má vénasszony volt, tiszta fehér volt a haja is. Még sok ilyent tudok, effélét, mit iskolába tanultam, bartókos zene. Hát engem má tettek ki kicsi koromba színpadra énekelni, mikor volt valami ünnep és a nagyoknak szerepelés. S mind nem akartam énekelni, s az igazgató úr, aki dédapja ennek a Gyöngyi barátjának, azt mondta nekem: „Jaj, Annus, mért nem akarsz Te énekelni? Hisz Te úgy énekelsz, mint egy gerle!” Nem is felejtem el ezt a szót. Féltem, szégyenlős voltam. Azután úgy bebátorodtam, hogy alig vártam, hogy tegyenek oda.
Erdélyi-Molnár Klára jegyzete:
Jellegzetes régi, hatszótagú kvintváltó pentaton dallamtípusunk, mely a magyarság körében – Moldvát leszámítva – számos dallam- és szövegváltozatban él. Mint ilyen, természetesen énekeskönyvekbe is bekerült. Amit itt hallhatunk: nem az erdélyi változatok egyike, hanem Vikár Béla kecskeméti gyűjtéséből, ennek nyomán kiadványokból, iskolából való. Ld. még: Elvesztettem lovam.