Ugat a kutya, a tarka (II)

Annus néni emlékei a dalról:
Na ezt énekeltem én magyarul a 60-as évekbe, talán itt benn Szamosújvárt a rajonnál. Első helyet vettem itt is, azért vittek engem egyedül Kolozsvárra, az énekkart levágták. Mert volt füzesi énekkar, asszonyok, románok is, magyarok is. Vegyes énekkar volt, voltunk vagy harmincketten benne. S a rajonnál ők nem váltak be, engem mint szólisztát vittek a tartományhoz, énekeljek a kolozsvári főtéren a nagy kultúrházba. A sztudentoknak a kultúrházba, ottan énekeltem. Mikrofon nélkül, olyan erős volt a hangom, Istenem! Hogy is születtem olyannak?!
Erdélyi-Molnár Klára jegyzete:
Kérges a tenyerem… Annus néni változata legjobban a műdalra hasonlít. A dalnak országszerte léteznek ennél nagyobb különbségeket mutató – némileg folklorizálódott – változatai is.