Názáreti Jézus Krisztusunk

Názáreti Jézus Krisztusunk
kijőve szent házából,
bémene szén kertibe,
leüle szén székibe,
tárgyig vérbe,
könyökig könnyűbe,
szén szeme sír, szent lelke örvend.
Odamene Szent Lukács évángyélista:
„Úgy van, názáreti Jézus Krisztusom.
Kijövél szent házadból,
bémenél szent kertedbe,
leülél szent székedbe,
térgyig vérbe,
könyökig könnyűbe,
szent szemed sír, szent lelked örvend.”
„Úgy van, Szent Lukács évángyélista.
Magad megj el feteke főd színnyire,
hirdessed az én keserves kénnyaimot,
met én hónap álló délkor pokol
zsidók kezikbe adatom magamat.
Szent testemet ostorojzák,
szent fejemet tövisvei koronájzák,
szent kezeimet két vasszegvel keresztfára szegezik,
szent lábaimat es egy vasszegvel keresztfára szegezik.
Te magad, Szent Lukács évángyélista,
merj el feteke főd szinyire,
hirdessed az én keserves kénnyaimot.”
Ki elmonnya ezt az imádságot
este lefektibe, reggel felkeltibe,
apját, anyját kiváccsa a purgatórium tüziből,
és magának irgalmat, kegyelmet nyer
az Úristen előtt mennyben. Ámen.