Verje meg az Isten

Előadó:

Székely Ferenc

Előadásmód:

ének

Műfaj:

keserves

Etnikum:

magyar

Település:

Szék

Megye:

Szolnok-Doboka

Tájegység:

Észak-Mezőség (Mezőség, Erdély)

Gyűjtő:

Kallós Zoltán, Martin György

Felvétel időpontja:

1970

Archívumi jelzet:

ZTI_AP_8112d

Szöveg

  • Verje meg az Isten,
    A szeretőm házát,
    s Ott sem mindegyiket,
    Csak az édesanyját!

    mer Eltiltotta tőlem
    Az ő kedves lányát,
    hogy Vegye jel az Isten
    A szeme világát!

    mer’ Ha néki lánya volt,
    Nékem szeretőm volt,
    hejde Ha néki kedves vót,
    Nékem kedvesebb vót.

    Gondold meg, édesem,
    Elejét, utolját,
    Hogy kivel köted bé
    Két szemed világát!

    Mer’ nem kölcsön kérés,
    Hogy azt megadhassad,
    hejde Se nem tiszta búza,
    Hogy azt lejarassad.

    Én árva vagyok, árva,
    Mind a határ talló,
    Melynek ékességét
    Levágja ja sarló.

    s Az enyémet elvette
    jEgy semmire való.
    Ássa ki ja szemét
    Két fekete holló!

    sFekete ja holló,
    Gyászt viselt magáér,
    hejde jÉn is gyászt viselek
    A régi babámér’.

    Jaj de bajos annak,
    Ki jegymást szereti,
    Mégis a jó Isten
    Össze nem rendeli!

    De még nagyobb annak,
    Ki jegymást gyűlöli,
    Mégis két vénasszony
    Összeköszörüli!

    Könnyebb malomkőből
    Poharat faragni,
    Mind két szerelmes pár’
    Egymástól elválni.

    s Amikor két szerelmes
    Egymástól elválik,
    Még az édes bor is
    Keserűvé válik.

    s Amikor két szerelmes
    Egymástól elválik,
    Még az édes bor is
    Keserűvé válik.