Úgy kellett volna szeretni

Úgy kellett volna szeretni,
Hogy ne tudta volna senki.
Megtudta jaz egész világ,
Minden rosszat reám kiált.

Szól a világ, mit hajtok rá,
Úgy ég a tűz, ha tesznekrá.
Húzzad, cigány, istenadta,
Elég hosszú az éjszaka!

Azt gondolja, kinem tudja,
Hogy én nem búsulok soha.
Húzzad, cigány, ne húzz kettőt
Most kaptam egy hű szeretőt!

Volt szeretőm, de jelhagyott,
Szebbre vágyott, mint én vagyok.

Jaj de sokat áztom-fáztom,
Babám, amíg hozzád jártom,
De már hozzád nem járok már,
Tiltott anyád, ne tiltson már!

Úgy elmennék, ha mehetnék,
Ha szabad madár lehetnék,
Szabad madár nem lehetek,
Hozzád, babám nem mehetek.

Szeress rózsám, csak nézd meg kit,
Mer a szerelem megvakít.
Engemet már megvakított,
Örökre megszomorított!

Hajtsd ki rózsám az ökröket,
Legeltesd meg szegényeket,
Szénafűre ne hajtsd őket,
Mer’ elveszik a szűrödet.

Ha elveszik a szűrödet,
Mivel takarsz bé engemet?
Van nekem egy cifra subám,
Betakarlak véle rózsám.