Ablak alatt mit susog a falevél

Ablak alatt mit suttog a falevél?
Kikönyöklök, úgy hallgatam, mit beszél.

Azt beszélik, azt suttogják a levelek,
Tudom, babám, hiába szerettelek,
Azt beszélik, azt suttogják a falevelek,
Tudom, babám, hiába szerettelek.
Hajnal hasad, szól a falu harangja,
Búsan dalol az erdő vadgalambja.

Tudok én annál egy búsabb éneket,
Kit szerettem, az az enyém nem lehet,
Van egy kislány a Szamosnak mentjében,
Az dalolta azt a dalt mindég nékem.

Dalolgatja, dobogtatja szívemet,
Mást szeretek, kisangyalom, nem téged,
Keserves a rab madárnak élete,
De szomorúbb az én szívem helyzete.

Mer’ a madár kalickábo megmarad,
De ja szívem bánatába meghasad,
Mer’ a madár kalickába megmarad,
De ja szívem bánatábo meghasad.

Fessék meg a számomra ja koporsót,
Híjják oda jaz én régi galambom,
Gyere oda, régi elhagyott virág,
Ha szerettél, gondolj vissza még reám!

Szerettelek, kisangyalom, és szeretlek,
Igaz szívből, még síromba nem tesznek,
Szerettelek, kisangyalom, és szeretlek,
Igaz szívből, még síromba nem tesznek!