Ne haragudj rózsám azért

Ne haragudj rózsám azért, mér’ az én szám tiédhez ért!
Volt szeretőm, de elhagyott, szebbre vágyott, mind én vagyok.
Szebbre vágyott, de nem kapatt, visszajönne, de nem szabad.
Húzzad cigány azt a vígat, hogy ne lássák, hogy bús vagyak!

Busúlhatok amíg élek, mer’ én arra rejá érek,
Busulni sohase tudtam, érted, rózsám, megtanultam.
Iskolába nem jártattak, olvasni sem tanítottak.

De szemedből kiolvastam, hogy szívedben bánat vagyon,
Mér’ búsulsz, tán megbántod már, hogy ingemet megbántottál?

Sose búsulj, úgy is késő, ami elmúlt, vissza nem jön,
A-la lala...

Ne haragudj rózsám azért, mér’ az én szám tiédhez ért!
Volt szeretőm, öt is, hat is, de most jól fogna egy vak is!