Sudár magas, sudár magas a nyárfa teteje,
Halvány sárga, de halvány sárga annak a levele.
Én is olyan, én is olyan halvány sárga vagyok,
Volt szeretőm egy csinos barna kislány, de már rég elhagyott.
De majd egyszer hűtlen babám összetalálkozunk,
Úgy elmegyünk mi egymás mellett, hogy még nem is szólunk.
Te mégy jobbra hűtlen babám, én meg megyek balra,
Sárba taposom a fényképedet, nem veszlek el soha.
Sárga csikó, sárga nyereg rajta,
Ez a kislány jaj, de nagyon árva.
Megmutatom, nem lesz mindig árva,
Szüret után én leszek a párja.
A csősz kislány minden este kiáll a kapuba,
Oda várja a csősz legényt édes-mézes csókra.
A csőszlegény a babáját kebelébe zárja,
Megígéri szüret után, ő lesz majd a párja.
