Epilógus

Megszabadultam már
Én a testi haláltól,
És megmenekedtem
Minden nyavalyáimtól.
Bűntől és ördögtől,
Ez csalárd világtól,
Az örök kárhozattól.

Lelkemet ajánlom
A hatalmas Istennek,
És testemet hagyom
Ő anyjának, a földnek.
Ez világot pedig
Az én feleimnek,
Még őbenne élőknek.

Gyászba borult Isten csillagvára,
Függönyt vont a mennynek ablakára.
Jaj, mikor két szívnek meg kell válni.
Keserűvé szok­ a méz is válni.