Asszonyok külön-külön és együtt

lágy a kenyér igazán csakugyan pirítani nem lehet
gyenge a lány igazán csakugyan férjhez adni nem lehet
meg kell kérni de szépen kérni a mariskám mamáját
van-e kedve igazán csakugyan férjhez adni a lányát

a mariska igazán csakugyan a konyhába mosogat
szeretője igazán csakugyan az ablakon kopogtat
ne kopogtass csak gyere be magam vagyok idebe
nem haragszik igazán csakugyan terád az édesanyám

mély a tiszának a széle
de még mélyebb a közepe
át akarok-arok rajta menni
piros rózsát szakajtani

piros rózsa ne illatozz
barna legény ne fáradozz
mer ha énutánam fáradozol
soha meg nem házasodol

ezt a kislányt még akkor megszerettem
mikor véle legelőször beszéltem
megtetszett a gyönyörű szép szaváért
homlokára göndörödött hajáért

bíró uram tegyen törvényt ha lehet
tiltsák tőlem a régi szeretőmet
száraz ágon azt fütyüli a sárgarigó
szerelembe nem parancsol a bíró

szerelembe nem parancsol a bíró
diófával tüzel a szolgabíró
fogok én még diófával tüzelni
ki elhagyott fog még engem szeretni

faggyúgyertyát égetek én
barna kislányt szeretek én
zinger varrógép jaj de nagyon szép
a szeretőm kökényszemű szép

somodiba sütik a jó perecet
tizenhat esztendős kislányt szeretek
pajtásaim azért haragusznak rám
hogy tizenhat éves kislány a babám

nem vagyok szép csak a szemem világít
nem vagyok én a babámnak elég szép
vagyok olyan kiért babám elhagytál
különb kislányt szeretek mint te voltál