A kilencvenéves dalos…

két tölgyfa közé besütött a holdvilág
az én babám abba fésüli magát
göndör haját százfele fújja ja szél
azt is köszönöm hogy idáig szerettél

rózsabokor mosolyog a hegytetőn
piros kendős kislány sétál a mezőn
szép a mező megszépült a virágtól
meg attól a piros kendős kislánytól

sej tegnap este kinéztem az ablakon
jaj de sűrűn ragyogtak a csillagok
ahány sűrű csillag ragyog az égen
sej annyi csókkal maradtam el a héten

sej barázdába kiköllöt a pacsirta
ezt a levelet a régi szeretőm írta
könnyes szemmel azt olvastam belőle
sej hogy ha lehet halál választ el tőle

ezt a csárdás kis kalapot édesanyám vette
mellé a bokrétát a kedves kisangyalom kötte
sír az édesanyám a szeretőm engem gyászol
ellenséges ágyúgolyó választ el egymástól