Még három jellegzetes dal, amely nem maradhatott ki

irem irem fehér irem
barna legény az irigyem
azért lett ő az irigyem
mert én őtet nem szeretem

sok irigyem a faluba
kettő-három egy kapuba
el akarnálak rejteni
de az isten nem engedi

én ültettem az almafát
más szedi le az almáját
én szerettem e nagy szép lyánt
más éli véle világát

a múlt éjjel nem aludtam egy órát
hallgattam a kisangyalom panaszát
éjfél tájban elzsibbadt a jobb karom
bal karommal ölelem a galambom

ha meguntál kisangyalom szeretni
szabad néked más szeretőt tartani
adjon az ég szebbet-jobbat nálamnál
nékem pedig csak olyat mint te voltál

haza fiú haza haza már
mer a piros hajnal hasad már
mer a piros hajnal aranyos
este csókollak meg de nem most