Keserves, hajnali és szapora

Búsulni sohasem tudtam,
Míg szeretőt nem tartottam,
De mióta azt fogadtam,
Búsulni is megtanultam.

Bú az élet, mindig búval,
Nem vagyok szabad magammal.
Nem vagyok szabad magammal,
Az én kedves galambommal.

Élet, élet, betyár élet,
Mivel vagyok adós néked?
Lerovom az adósságom,
Ha meghalok, azt sem bánom.

Én vagyok a falu rossza,
Engem ugat minden kutya.

Kusti kutya ne ugassál,
Nem vagyok én rosszabb másnál.

Más is van rossz a faluba,
Mégsem ugatja a kutya.

Ma megiszom a pénzemet,
Holnap a becsületemet.

Se pénzem, se becsületem,
Nem is félek, hogy elvesztem.

Amért én mindig dúdolok,
Csak mutatom, hogy víg vagyok.

Sír a szemem, kacag a szám,
Most fáj a szívem igazán.

Erdélyország az én hazám, nem német,
Odavágyik az én szívem, míg élek.
Ott hagytam egy barna kislányt hervadni,
Úgy szeretném csak még egyszer meglátni!

Az a vonat, ha elindult, hadd menjen,
Én utánam senki ne keseregjen.
Ha valaki én utánam kesereg,
Azt kívánom, a jó Isten áldja meg!

Édesanyám, ha kend tudná, amit én,
Milyen gyenge szívű fia vagyok én.
Ha kiülök a tornác küszöbjére,
Vágyik szívem a régi szeretőmre.

Édesanyám rózsafája,
Engem nyílott utoljára.
Bár soha sem nyílott volna, nyílott volna,
Maradtam volna bimbóba. hate-ha.

Édesanyám mondta nékem,
Minek a szerető nékem.
De én arra nem hajtottam, nem hajtottam,
Titkon szeretőt tartottam. hate-ha

Én vagyok az, aki nem jó,
Felleg-ajtó nyitogató.
Nyitogatom a felleget, a felleget,
Sírok alatta eleget. hate-ha

Tarka paszuly az ágy alatt
Jaj de réges régen nem láttalak
Ha nem látlak babám vasárnapig
Megszakad a szívem addig
ájdá dáj-dáj-dáj

Édesanyám mondta nékem,
Minek a szerető nékem.
De én arra babám nem hallgattam,
Titkon szeretőt tartottam.
ájdá dáj-dáj-dáj

Titkon szeretőt tartani,
Bajos azt elfelejteni.
Már ezután babám olyat keress,
Akit könnyen elfelejtesz.
ájdá dáj-dáj-dáj

Járd ki lábam, járd ki most,
Nem parancsol senki most.
Az én lábam kijárja,
Csak a padló kiállja.

Fehér rózsa, tulipán,
Húzzad nótám te cigány!
Három éjjel, három nap,
Nem elég a házamnak.

Ez a lábam, ez, ez, ez,
Jobban járja, mint emez.
Édes lábam jól vigyázz,
Mert a másik legyaláz.