Szegény vándor fecske

Szegény vándor fecske
Panaszolja sorsát
Hogy ő mennyi búval
Éli e világját.
Hogy ő mennyi búval
Éli e világját.

Menjünk el édes fiaim
Nem lehet itt ülni
Következik a hideg tél
El kell nekünk veszni.
Következik a hideg tél
El kell nekünk veszni.

Könnyűd nekünk az utazás
Mert semmit se viszünk
Útunkba rendel az Isten
Amit mi megegyünk.
Útunkba rendelt az Isten
Amit mi megegyünk.

Elindultunk a nagy útra
A keleti földre
Elérkeztünk a tengernek
Nyúgati szélére.
Elérkeztünk a tengernek
Nyúgati szélére.

Siránkozva panaszoljuk
Hogy mehessünk által
A nagy viznek szélességét
Hogy repüljük átal.
A nagy viznek szélességét
Hogy repüljük átal.

Megsegít minket az isten
Mégis átrepűlünk
Hogyha az Isten megsegít
Még hazánkba jövünk.
Hogyha az Isten megsegít
Még hazánkba jövünk.

A fecskének az ő sorsa
Mint a vándorlegény
Csak országol s bújdosódik
Mindörökké szegény.
Csak országol s bújdosódik
Mindörökké szegény