Úgy elmennék a bú elől

Bánat, bánat, nehéz bánat,
Ne rakj szívemre kővárat,
Ha raksz is, csak tollúból rakd,
Melyt a szívem könnyen bírhat.

Úgy elmennék a bú elől,
Ha a bú nem menne elől,
De a bú mind elől menyen,
Nekem utána kell mennem.

(Hej, me­) bút iszom s bánatot eszem,
Este búbánattal fekszem,
Reggel korán, ha felkelek,
Vándorútra búval menyek.

(Hej, me­) bánat, bánat, olyan bánat,
Ha keresed, nam találod,
Ha futsz tőle, fut utánad,
S az öröm előlem kitér,
A bánat hátulról elér.

Félre búbánat előlem,
Mert te nem vagy testvér velem,
Mert ha velem testvér lenél,
Ily­ gyakran fel nem keresnél.

Bujdosik a darumadár,
Minden erdőszélen leszáll.

Hát az olyan árva, mint én,
hogyne bújdosgálna szegény?

Árva vagyok, mint a gólya,
Mint kinek nincs pártfogólya.

Árva vagyok, mint a fecske,
Mint kinek nincsen senkije.