Lovat visznek itatóra (betyárballada)

Fehér László lovat lopott,
Hintójába hármat fogott.
Negyediket, csuhajj, lógójába,
Fehér László be van zárva.

Fehér Anna meghallotta,
Hogy a bátyja be vau zárva.
A négy lovát, csuhajj, befogatta,
Gyászkocsiját indította.

— Bíró, bíró, Horváth bíró,
Szabadítsd ki a bátyámat!
— Háljál velem, csuhajj, az éjszaka,
Bátyád ki lesz szabadítva.

László, László, Feltér László,
HaIlod mit, mond Horváth bíró?
Háljak vele. csuhajj, az éjszaka.
Bátyám ki lesz szabadítva.

Anna, Anna, Fehér Anna,
Ne hálj a Horváth bíróval,
Elveszted lányságodat.
Bátyádat felakasztatja.

Fehér Anna nem nyugodott,
Horváth bíróval aludott.
Éjféltájban egy vagy két órakor
Zörgést hallott az udvarról.

— Bíró, bíró, Horváth bíró,
Mi zörög az udvarodon?
— Lovat visznek, csuhajj. itatóra,
Annak zörög a patkója.

Fehér Anna nem nyugodott,
Börtön ajtójához futott.
— Bátyám. bátyám, ej, te Fehér László,
Ki vagy-e már szabadulva?

Azt mondják a többi rabok,
Ne keresd itt a bátyádat,
Sűrű erdő, csuhajj, közepébe,
Akasztófa tetejébe.

— Bíró, bíró, Horváth bíró,
Verjen meg a Mindenható.
Elvetted a lányságomat,
Bátyámat felakasztattad.

Tizenhárom szekér szalma
Rothadjon meg az ágyadba,
Tizenhárom sor patika
Ürüljön ki a számodra,
Még akkor is gondolj reá,
Hogy be igazán megcsaltál!