Hogy pásztorokkal bémenjünk (karácsonyi kántáló énekek)

Karácsony szombatja estéjébe,
Kisétálok kapum elejébe.

Föl tekintek a csillagos égre,
Ott látok egy arany ringó bölcsőt.

Benne fekszik Világ Ura, Jézus,
Mellette van az ő édesanyja.

— Mért sírsz, mért sírsz, Szűzanya Mária?
— Hogyne sírnék, Világ Ura. Jézus.

Összeveszett két vér atyafiú,
Eszik, isszák egymás piros vérét.

Fölszántatom cinterem elejét,
Bevettetem Ádám magjaival,
Boronálom anyai jajszóval.

Gyertek, hát mai is örvendjünk,
Hogy pásztorokkal bémenjünk.

Lássuk, mit adott az Isten,
Hozzánk való szerelmében?