Szászcsávási szegényes, pontozó, verbunk, csárdás és féloláhos

Megvertek engem azért,
Megvertek engem azért,
Megvertek engem azért,
Mert nem mentem agyagért.
Megvertek engem azért,
Mert nem mentem agyagért.

Ha nem mentem, jól tettem,
Ha nem mentem, jól tettem,
Ha nem mentem, jól tettem,
Ha nem mentem jól tettem,
Ha nem mentem jól tettem,
A lányokkal beszéltem.

Mikor mész babám esküdni,
Gyere hozzám búcsút venni!

Hogy adjak egy búcsúcsókot,
Hogy kívánjak ezer jókat.

Árpát eszik a vadgalamb,
Szomorán szól a nagyharang.

Nekem is volt édesanyám, de már nincs,
Mer elvitte a szegedi nagy árvíz.
Kilenc hete amióta halászom,
Könnyeimtől még a vizet sem látom.

Kihalásztam édesanyám kendőjét,
Négy sarkára rávarrattam a nevét.
Közepére azt a jajszót varrattam,
Jaj, Istenem, de egyedül maradtam!

Gyere, babám, arra hegyre,
Gyere, babám, arra hegyre,
Annak is a tetejére,
Annak is a tetejére.

Onnan nézz csak hazafelé,
Onnan nézz csak hazafelé,
Édesanyám háza felé,
Édesanyám háza felé.

Hogy egyek egy víg vacsorát,
Hogy egyek egy víg vacsorát,
Melyet édesanyám csinált,
Melyet édesanyám csinált.