Somogyi dalok

Megkötötték nékem a koszorút,
Aga-boga a nyakamba borult.
Kötek bele szép zöld rozmaringot,
Közepibe csukros búbánatot.

Ága-boga hajolt a vállamra,
Kebelemre zöld leveles lombja.
Bús szívemre szállott víg illatja,
Sok víg napom fordult siralomra.

Szereti a tik a meggyet,
Ketten szeressünk mink egyet.
Jaj, Istenem milyen furcsa,
Mikor ketten menyünk oda.

Zöld a kökény majd megkékül,
Most vagyok szerető nélkül.
Majd megérik feketére,
Találok én szeretőre.

Gyere babám a kert mellé.
Nézzünk egymás szeme közé.
Hadd nézzem ki két szemedből,
Szeretsz-e tiszta szivedből.

Szépen szól a Virág ökröm csengője,
Gyüjj el hozzám kisangyalom estére.
Hozzál nékem fehér bort és vacsorát,
Kedves rózsám ritkán láthatjuk egymást.

Ha el küldtem barna babám szántani,
Kezibe adtam a címeres hat ökröm.
Meg is mondtam én a barna babámnak,
Hogy szántsa fel Karád alatt a gyöpöt.

Ez a lábam, ez, ez, ez,
Jobban járja, mint emez.
Te meg lábam jól vigyázz,
Mer­ a másik meggyaláz.

Piros alma csutája,
Sebes a babám szája.
Meg kell annak gyógyulni,
Ha meg akar csókolni.