Szatmári csendes, csárdás és friss

ablakomba besütött a holdvilág
az én babám abban fésüli magát
göndör haját százfelé fújja ja szél
köszönöm babám hogy eddig szerettél

de szeretnék a templomba ott lenni
mikor az én galambomat esketik
meghallgatnám mit tagadsz a miénkbõl
hát te csalfa nem félsz a jó istentõl

de szeretnék az égen csillag lenni
ott is csak a hajnalcsillaggal járni
éjfél után megkerülném az eget
hogy tudjam meg hogy a babám kit szeret