Kiindultam a hazámból

Kiindultam az hazámból,
Kedves szép Andrásfalváról.
Visszanéztem fél határról,
Könnyem kicsordult arcámra.

Andrásfalva, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem!
Mások élnek oly kegyesen,
Én csak sírok keservesen.

Én Istenem, adjál szállást,
Be meguntam a bujdosást!
...házakba ja lakást,
Éjjel-nappal a sok sírást.

Elbújdosnám, de nincs kivel,
Kenyerem sincsen, hogy mivel.
Kérnék kölcsön, de nem adnak,
Mert tudják, hogy szegény vagyok.

Úgy elmegyek meglássátok,
Soha hírem nem halljátok.
sem híremet, sem nevemet,
Felejtsetek el ingemet!

S mikor hírem meghalljátok,
Levelem felolvassátok,
Levelembe a illesz írva:
A szerelem tett a sírba.

Kiindultam az hazámból,
Édesapám hajlékából.
S mikor onnat kiindultam,
Kezem fejemre kapcsoltam.

Kezem fejemre kapcsoltam,
Én magamot úgy sírattam.
Kezem fejemre kapcsoltam,
Én magamot úgy sírattam.

Állj meg, rózsám, kérdjelek meg,
Holnap este hol kaplak meg?
Gyere fel Galiciába,
Ott leszek egy kaszárnyába.

Galicia közepébe
Két kaszárnya van építve,
Ott leszek én az egyikbe,
Kettő közül a szebbikbe.