Mátyus Vilmos nótái

Korond felett van egy homály,
Az én rózsám alatta áll.
Gyere ki rózsám alóla,
Megver az eső alatta.

Korond felett nincs már homály,
Az én rózsám a csókra vár.
Gyere rózsám az ölembe,
Had öleljelek meg benne.

Tudod, rózsám, mit fogadtál,
Mikor kis kertembe jártál.
Rózsát kértem, szekfűt adtál,
Jaj, de hamis legény voltál.

Irígyeim sokan vannak,
Mint a kutyák, jaj, úgy ugatnak.
Adok nekik víg napokat,
Hadd ugassák ki magukat.

Annyit adok a világra,
Mint a kötő madzagjára
Még arra is többet adok,
Ha elszakad újat varrok.

Az én szemem olyan kerek,
Ahányat lát, annyit szeret.
/:Hej, de (j)a szívem olyan igaz,
Ezek közül téged választ.:/

De haragszom a szemedre,
Hogy nem kacsintgat az enyémre.
/:Hej, de még jobban a szívedre,
Mér gyullasztott szerelemre.:/

Ha elraboltad a szívem,
Boldogítsd az életem.
Ha elraboltad a szívem,
Boldogítsd az életem.