Hozzám nem jár senki

Búza közé száll a dalos pacsirta,
Búza közé száll a dalos pacsirta,
Hogyha magát már odafönn kisírta,
Hogyha magát már odafönn kisírta.

Szállnék én is, száll a lelkem zokogva,
Szállnék én is, száll a lelkem zokogva,
Leszállani nem szállhatok sehova,
Leszállani nem szállhatok sehova.

Nem fogad bé, hova szállnom kellene,
Nem fogad bé, hova szállnom kellene,
Búzavirág szemű babám kebele.
Búzavirág szemű babám kebele.

Szeretett a fene soha,
Csak meg vótam véled szokva.
Úgy meg vótam véled szokva,
El se felejtelek soha.

Nem szánt-vet az égi madár,
Mégis eltartja (j)a határ.
Én sem szántok, nem is vetek,
Mégis megélek köztetek.

Jaj Istenem, de megvertél!

Vigyázz babám te magadra,
Sokan lesnek az útadra.
Nappal ne (j)is nézzél re(j)ám,
Csak esténként járj el hozzám.

Mer az eltitkolt szerelem,
Nem csal meg olyan hirtelen,
De ha azt a világ tudja,
A két szívet széjjelmarja.

Szerelmünk a világ tudja,
S a szívünket széjjelmarta!

Ha én aztat tudtam volna,
Hogy a szíved kettős volna,
Hiába kerestél volna,
Mégse szerettelek volna.

Este van, este van,
De nem minden lánynak,
Csak annak a lánynak,
Kihez sokan járnak.

Hozzám nem jár senki,
Nékem nincs is este,
Nékem minden este,
Gyászosra van festve.

Istenem, Istenem,
Én édes Istenem,
Hogy kell-e világot,
Búval is eltöltsem?

Egy esztendő, kettő,
Búval is eltellik,
Hej, de (j)az enyém sok,
Soha (j)el nem telik.