A babám karjában

Megismerni a kárásztelki menyecskét,
Mer úgy köszön: Adjon Isten jó estét!
/:Én meg csak úgy betyárosan fogadom,
Adjon Isten teneked is galambom!:/

Nincs édesebb a létai dinnyénél,
Nincs kényesebb a kárásztelki legénynél,
/:Háromnak van hat krajcár a zsebébe,
Úgy megyen a csaplárosné elébe.:/

Feljött már az esthajnali csillag,
Az én rózsám hazafelé ballag.
/:Eresszen ki édesanyám, sej hozzája,
Gyenge a szívem, majd meghasad utána.:/

Jaj, de szépen ragyognak a csillagok,
Sötét van, én mégis az utcán járok,
/:Takarj este, sej fekete takaróval,
Meg ne lássanak a babám karjában.:/

Pántlikás kalapom fujdogálja a szél,
Ha meguntál galambom, szabad másat szeressél,
Amíg ingem szerettél, cúgos cipőt viseltél,
De mióta nem szeretsz, mezitláb is elmehetsz.

Van széna, van szalma, van a szénatartóba,
Megölelem a rózsám, künn a pitvarajtóba.
Megölelem a rózsám, künn a pitvarajtóba.