Vörösvárra befutott a gyorsvonat…

Terebélyes a diófa teteje,
Csak egy kislányt neveltek a kedvemre.
Göndör haja, két szeme, szemöldöke fekete,
Édesanyja a kedvemre nevelte.

Szépen nyílnak az erdei virágok,
Férjhez mennek előlem a leányok.
Nem marad a számomra, a számomra még egy se,
Kit a szívem, árva szívem szeressen.

Vörösvárra befutott a gyorsvonat,
Harminchárom kislány elébe szalad.
Mind a harminckettő talpig fehérben,
Pont az enyém öltözött feketébe.

Gyertek, lányok, öltözzünk fel fehérbe,
Menjünk ki a nagy kaszárnya elébe!
Vonjuk ki a nagy kaszárnya kapuját,
Minden legény öleli a babáját.

Lőre alá vannak szalmakazalok,
Búza mellé rakják a zabasztagot.
Tetejébe fészket rakott a gólya,
Magyar kislány tanított meg a csókra.

Fekete bor, édes szőlő,
Volt szeretőm tizenkettő.
A hűséget egy sem állja,
Sem szőkéje sem barnája,
Sem szőkéje sem barnája.

Kocsmárosné, szép csárdásné,
Tíz liter bort hozasson ki!
Hadd mulassak, mint grófi fi,
Nem vagyok én csak akárki,
Nem vagyok én csak akárki.