Szegényes

Ne nézz rózsám, nene, ne,
Mert nem vagyok a fene.
Mer ha fene lehetnék,
Még egy legényt se hagynék.

Szembe néztél, s nevettél,
Megtudták, hogy szerettél.
Szembe néztél, s kacagtál,
Nálam nélkül maradtál.

Árok, árok, de mély árok,
Én nem hittem, hogy így járok.
Beléestem, benne vagyok,
A szerelem rabja vagyok.

Vót szeretőm, mikor volt,
Mikor apám szilva volt.
De a szilvát leszedték,
S a szeretőm elvették.

Annyit tudok irigyemről,
Mint a ruhám kötőjéről.
Még arról is többet tudok,
Ha lehull, utána nyúlok.

Kereken magas az ég,
Majd eszedbe jutok még.
De már akkor késő lesz,
Gyenge szívem másé lesz.