Dudálás és ugrós

Álom esett a szememre,
Hajnal vesse ki belőle.
Ha a hajnal ki nem veti,
Kisangyalom kiöleli.

Nem adnám a jó bort
A rossz pálinkáért,
Sem a szegény legényt,
A gazda fiáért.

Mer a gazda fia
Kevélységre való,
De ja szegény legény,
Mindenre hajlandó.

Üngöm, gatyám, de szennyes,
Magam vagyok szerelmes,
Üngöm, gatyám eladom,
Mégis megházasodom.

Három icce kendermag,
Ej, de büszke gyerek vagy.
Mit ér a büszkeséged,
Ha nincs szép feleséged.

Járd meg, ugrasd meg,
Hogy a fene egyen meg.
Ha igazán nem járod,
Száradjon el a lábod.
Lábod után a körmöd,
Fakadjon ki a szömöd.

Komámasszony, komámasszony, komámasszony,
Mért kend olyan kövér asszony, komámasszony?
Azér vagyok olyan kövér,
Mer az uram semmit se ér.

Komámasszony, komámasszony, komámasszony,
Mért kend olyan sovány asszony, komámasszony?
Azér vagyok olyan sovány,
Mer az uram sokat kíván.

Apró burok, petrezselyem,
A vénasszony veszedelem.
Alig várom az ördögöt,
Hogy elvigye a vén dögöt.

Vénasszonynak nem kár vóna,
Ha pokolban láncon vóna.
Olyan ráncos annak bőre,
Félrehúz a vér is tőle.

Szentbalázsi kislány vagyok én,
Vörösborral, borjúhússal élek én.
Erre juha, juha, juha, juhaju,
Juhászlegény szerető vóna jó.

Szentbalázsi kislány vagyok én,
Szentbalázsi birkát őrzök én.
Erre juha, juha, juha, juhaju,
Balatonon megáll a hajó.

Loptam lovat, lopok is,
Ha fölakasztanak is.
Úgyis mit ér az élet,
Ha a babám nem szeret.

Kerek az én kalapom,
Kerekebbre szabatom.
Kicsi az én kalapom,
Könnyen megcsókolhatom.

Esik eső, fúj a szél,
Fázik a juhászlegény.
Dadárom, dadárom,
Ej dadárom, dadárom,
Kapuba vár a párom,
Dadárom, dadárom.

Nincsen szűrje, subája,
Megitta a csárdában.
Dadárom, dadárom,
Ej dadárom, dadárom,
Kapuba vár a párom,
Dadárom, dadárom.

Túlsó soron van a mi házunk,
Van is nékünk eladó lányunk.
Ötven éve hogy már eladó,
Gyere pajtás ez lesz neked jó.