Előadó:
Fonó zenekar
Előadásmód:
ének, vonós zenekar, harmonika
Műfaj:
csárdás, szapora
Etnikum:
magyar
Tájegység:
Kalotaszeg (Erdély)
Album:
Vót énnékem édesanyám, de már nincs,
Mer elvitte a tavaszi nagy árvíz.
Három hte, mióta mind halászom,
Könnyeimtől még a vizet se látom.
Három hte, mióta mind halászom,
Könnyeimtől még a vizet se látom.
Kihalásztam édesanyám kendőjét,
Zöld selyemmel rávarrarram a nevét.
Közepibe búbánatot varrattam,
Édesanyám, jaj de árván maradtam.
Közepibe búbánatot varrattam,
Édesanyám, jaj de árván maradtam.
Ez a kicsi mulatság,
Tartana még a világ.
Három éjjel, három nap,
Kimulatom magamat.
Arra kérem én a jó Istenemet,
Gyógyítsa meg az én árva szívemet.
Gyógyítsa meg, csak még egyszer, ha lehet
Ha nem lehet, most vegyen el engemet.
Gyógyítsa meg, csak még egyszer, ha lehet
Ha nem lehet, most vegyen el engemet.
Árva, árva, olyan árva nincs, mint én,
Aki olyan igazán sírjon, mint én.
Sírok biz én, siratom a lányságom,
Mindig sírok, míg élek e világon.
Sírok biz én, siratom a lányságom,
Mindig sírok, míg élek e világon.
Ez a kicsi szeglet
Megér háromezret
Korcsma a templomunk
A muzsikás a papunk.
Kalotaszeg népdalainak gazdag dallamvilágáról már Bartók Béla gyűjtései és feldolgozásai révén is tudomást szerzett a városi zeneértő közönség.
Az 1960-as évektől kezdve bartók követői fokozatosan feltárták a vidék kifinomult hangszeres hagyományát is. Az itteni zenekarok virtuóz játéka nemcsak a tánckíséretszerepében érvényesült, de közreműködője volt lakodalmak, mulatságok hajnalig tartó nótázásainak is, ami nemegyszer "az égig emelte" az éneklés élményét.
forrás: CD szövegkönyv
