Ahol én eljárok, még a fák is sírnak

Előadó:

Antal Andrásné Kovács Emerencia

Előadásmód:

ének

Műfaj:

keserves

Etnikum:

magyar

Település:

Hadikfalva

Tájegység:

Bukovina (Moldva és Bukovina)

Gyűjtő:

Gajdos Ferenc, Sebő Ferenc

Felvétel időpontja:

1983. június 19.

Album:

Bukovinai székelyek Magyarországon. Magyar népzene

— Szöveg —

  • Ahol én eljárok, még a fák es sírnak,
    Gyenge ágairól levelek lehullnak.
    Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,
    Mer­ az én édesem mást szeret, nem engem!

    Szomorú fűzfának lehullott az ága,
    Arra reaszállott harminchárom páva.
    S ki kékbe s ki zöldbe, ki tiszta fehérbe,
    Csak az én édesem tiszta feketébe.

    Az én édesanyám megharagudt reám,
    Kitette zászlóját, veri szűvem búját.
    Vedd bé édesanyám fekete zászlódat,
    Vedd le a szűvemről ezt a nagy bánatot!

— Leírás —

Antal Andrásné Kovács Emerencia (1929, Andrásfalva)

Ahol én eljárok
Kodály 1914-es andrásfalvi gyűjtésének (Bartók – Kodály: EMN 40. sz.) kezdőszövegével is egyezik, csak utolsó sorának dallama fordul másképpen.