Édes jó Istenem

Előadó:

Gercuj Gyula

Előadásmód:

ének

Műfaj:

ballada

Etnikum:

magyar

Település:

Gyimesfelsőlok

Megye:

Csík

Tájegység:

Gyimes (Székelyföld, Erdély)

Gyűjtő:

Sárosi Bálint

Felvétel időpontja:

1970.01.

Archívumi jelzet:

7459e1

Album:

Magyar Népzenei Antológia VI. Kelet 2. Székelyföld

— Szöveg —

  • Édes jó Istenem,
    Indítsd meg árvized,
    Hadd mosson el engem,
    Hadd mosson el engem!

    Ne es igen messze,
    Csak az apám udvarába,
    Hogy kérdjem meg tőle,
    Kihez adott férjhez!

    Vitéz katonához,
    Hegyi tolvajához,
    Hegyi tolvajához,
    Ember hóhérához.

    Mér nem adott inkább
    Disznyó pásztorához,
    Meér adott oda,
    Hegyi tolvajához?

    Édes jó Istenem,
    Hogy meguntam élnem,
    Minden setét hajnalba,
    Véres gúnyát mosnom.

    mer Most is odavagyon,
    Keresztút-állani,
    Keresztút-állani,
    Ember-felgyilkolni.

    Asszony-feleségem,
    Azt hallottam, sírtál,
    Asszony-feleségem,
    Azt hallottam, sírtál.

    Nem sírtam, nem sírtam,
    Gyermekem rengettem,
    Gyermekem rengettem,
    Cserefának füstje
    Húzta ki a könnyem.

    Állj tér[dr]e, asszonyom,
    Me fejedet veszem!
    Állj tére, asszonyom,
    Me fejedet veszem!

    Ne vedd le fejemet,
    Hadd meg életemet,
    Hodd még nevelhessem
    Fel a két gyermekem.

    Ne sírj, kicsi Ráduly Péter,
    Me jő édesanyukám,
    Neked hoz csicsikét,
    Nekem kalácsikát.