Madár, madár...

Madár, madár kismadár mire vetemedtél
Még tegnap is ilyenkor szemet szedegettél
Tőrbe estek lábaid oda vigasságid
Kötve vannak szárnyaid oda vigasságid

Édes madár társaid tőletek elváltak
Még tegnap is ilyenkor veletek sétáltak
Rabja lettem holtomig a csalárd világnak
Dalonom kell szüntelelen a rossz madarásznak

Ételem és italom meg van elégítve
Mégsem tetszik a lakás jut eszembe fészkem
De mégiscsak sajnálom az eredei fészkem
Százszor jobb volt énnékem zöld erdőben élnem

Cukorral is etettek de nem az erdőben
Zöld vályúból itatnak de nem a mezőben
Bodzafának gallyai édesebbek voltak
Patakoknak vizei ott is szebben folytak