Két út van előttem - katonakísérő

Két út van előttem,
Melyiken induljak?
Két szép szeretőm van,
Melyiktől búcsúzzak?

Az egyiktől elbúcsúzom,
A másik haragszik,
Így hát az én gyönge szívem,
És ha meg nem nyugszik.

Mikor mentem én
Az úton lefelé,
Lányok kísértek
Az állomás felé.

Úgy kísértek,
Mint egy szegény vándorlót,
Kinek szíve,
Fekete gyászba borult.

Csak azt mondd meg rózsám,
Melyik úton mész el,
Felszánttatom én azt
aranyos ekével.

Be is vetem én azt
Szemen szedett gyönggyel,
Be is boronálom
Sűrű könnyeimmel.