Vers a templomból visszajövet

Drága jó uraim, kedves asszonyaink!
Nem voltak hiába fáradozásaink.
Íme, ékes menyasszonyunk és délceg vőlegényünk,
Kik örök hűséget esküdtek előttünk.
Megesküdtek ők, mint Isten rendelé,
Egymásé lettek ők mostantól örökké.
Örvendjünk hát mi is e ritka szerencsének,
Mivel hogy vége van már a szent ünnepségnek.
Családi ünnepély jön és majd utána,
Kezdhetünk hajnalig tartó, zajos mulatságba.
Mindenki igyék hát, ki bort, ki pálinkát,
S vigye táncba legkedvesebb párját.
Te meg prímás, húzd rá, szóljon a hegedű,
Határtalan legyen a vígság és a derű!
Húzd rá!