Friss, válltánc és karikázó

Debrecenben sütik a jó kenyeret,
Tizennyolc esztendős legényt szeretek.
Tizennyolc esztendős legény a babám,
Irigyeim azért haragszanak rám.

Kék pántlikám nem ér bokorra kötni,
Nem akar a kisangyalom szeretni.
Félbe akarja a szerelmét hagyni,
Jaj Istenem, hogy kell tőle megválni.

Kitöröm a hajamat,
Haja vígan, magyarok!

Szép a piros bazsarózsa, ha bimbója nyílik,
Szép a piros barna kislány tizenkilenc évig.
De mikor a huszadikba siratja az anyja,
Más faluba, más házánál hervad el a lánya.

A cipőmnek, a cipőmnek, se sarka, se talpa,
Eltáncoltam, eltáncoltam a hutai bálba.
Lesz cipőmnek, lesz cipőmnek sarka is, talpa is,
Lesz szeretőm, szép szeretőm, szőke is, barna is.

A füzéri bíró kapujába,
Leesett a kalapom a sárba.
Gyere babám, vedd fel a kalapom,
Házasodom, te leszel a menyasszonyom.

A füzéri bíró kapujába,
Rozmaringot ültettem sorjába.
Öntözd babám, hogy el ne hervadjon,
A szerelmünk félbe ne maradjon.

Nem tehetek én arról, hogy szerelmes vagyok,
Édesanyám is az volt, én a lánya vagyok.
Hernád vize de széles, babám csókja de édes,
Egyet kaptam belőle, szerelmes lettem tőle.

Hej, ne nézz rám, ne nevess, mert azt mondják, hogy szeretsz.
Hej, ne nézz rám, ne nevess, mert azt mondják, hogy szeretsz.
Tegnap este rám néztél, tegnap este rám néztél,
Tegnap este rám néztél, azt mondták, hogy szerettél.

A Marcsának rózsaszín szalagja,
Nem fonja már többé a hajába.
Tedd el Marcsa, tedd el a ládába,
Jó lesz majd a kislányod hajába.

A Pistának ráncos csizma szára,
Nem húzza már többé a lábára.
Tedd el Pista, tedd el a ládába,
Jó lesz majd a kisfiad lábára.

Nem az a jó gazda, kinek hat ökre van,
De az a jó gazda, kinek szép lánya van.
Sej-haj, minek a hat ökör hosszú istállóba,
Ha szerelem nincsen cifra nyoszolyába.

Tűzről pattant, friss menyecske vagyok én,
Kinek csók kell, jöjjön ide, adok én.
Adtam csókot, százat is egy legénynek,
Mégis megcsalta az árva szívemet.

Nem úgy lesz az, kutya cigány, hogy leülsz,
Fél lábon állsz, mikor nékem hegedülsz.
Húzd rá cigány, mer a babám forgatom!
Jaj, de régen nem volt ilyen víg napom!

Húzd rá cigány ezt a vígat, ezt a jót!
Melyik kislány érdemli a koszorút?
Az a kislány érdemli a koszorút,
Akinek még szeretője sose volt.

Húzd rá cigány, szakadjon el a húrod!
Mert már nékem úgy sem sokáig húzod.
Majd rá húzza Horti Miklós bandája,
Siralmas lesz annak a hallgatása.