Lassú magyaros

Déltől estig nyílik a piros rózsa,
Bárcsak eddig se szerettelek volna.
/:Jobb lett volna (j)az én árva fejemnek,
Hagytam volna békit a szerelemnek.:/

Esik eső, nagy sár van a kapunkba,
Lopott lónak ott meglátszik a nyoma.
/:Gyere babám ne seperd fel a nyomát,
Így es, úgy es re(j)ád költöm az árát.:/

Szerencsétlen csillag alatt születtem,
Kit szerettem, az nem szeretett engem.
Én Istenem adj erőt a lovamnak,
Hogy keressek szép szeretőt magamnak.

Mer aki volt, úgy meguntam szeretni,
Szebbet-jobbat akarok én keresni.

Új korában repedjen meg a csizmám,
Ha én többé járok a lányok után
/:Eddig es csak azért jártam utána,
Csalogatott a két szeme sugárja.:/

Szerusz babám add ide (j)a jobb kezed,
Mer én téged sokszor felkerestelek.
/:Sokat jártam sok esőbe, sok sárba,
Sokat jártam régi babám hiába.:/

Még azóta lefelé sem mehetek,
Mind azt mondják, hogy szeretőt keresek.
Nem kell nékem, van már nékem egy csalfa,
Homlokára göndörödik a haja.

Még azóta lefelé sem mehetek,
Mind azt mondják fekete gyászt viselek.
Fekete gyász, fehér az én zsebkendőm,
Elhagyott a tavaly nyári szeretőm.