Folkrádió

Friss, válltánc és karikázó

előadó:
Szeredás együttes, Dezsőházi Tamás, Kulcsár Annamária, Varga Eszter
előadásmód:
hegedű, hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő, ének
műfaj:
friss csárdás, válltánc, karikázó
etnikum:
magyar
tájegység:
Hegyköz
nagytáj:
Felföld
felvétel helye:
Sárospatak
felvétel időpontja:
2007. március

Szöveg:

Debrecenben sütik a jó kenyeret,
Tizennyolc esztendős legényt szeretek.
Tizennyolc esztendős legény a babám,
Irigyeim azért haragszanak rám.

Kék pántlikám nem ér bokorra kötni,
Nem akar a kisangyalom szeretni.
Félbe akarja a szerelmét hagyni,
Jaj Istenem, hogy kell tőle megválni.

***

Kitöröm a hajamat!
Haja vígan magyarok!

***

Szép a piros bazsarózsa, ha bimbója nyílik,
Szép a piros barna kislány tizenkilenc évig.
De mikor a huszadikba siratja az anyja,
Más faluba, más házánál hervad el a lánya.

A cipőmnek, a cipőmnek, se sarka, se talpa,
Eltáncoltam, eltáncoltam a hutai bálba.
Lesz cipőmnek, lesz cipőmnek sarka is, talpa is,
Lesz szeretőm, szép szeretőm, szőke is, barna is.

***

A füzéri bíró kapujába,
Leesett a kalapom a sárba.
Gyere babám, vedd fel a kalapom,
Házasodom, te leszel a menyasszonyom.

A füzéri bíró kapujába,
Rozmaringot ültettem sorjába.
Öntözd babám, hogy el ne hervadjon,
A szerelmünk félbe ne maradjon.

***

Nem tehetek én arról, hogy szerelmes vagyok,
Édesanyám is az volt, én a lánya vagyok.
Hernád vize de széles, babám csókja de édes,
Egyet kaptam belőle, szerelmes lettem tőle.

Hej, ne nézz rám, ne nevess, mert azt mondják, hogy szeretsz.
Hej, ne nézz rám, ne nevess, mert azt mondják, hogy szeretsz.
Tegnap este rám néztél, tegnap este rám néztél,
Tegnap este rám néztél, azt mondták, hogy szerettél.

***

A Marcsának rózsaszín szalagja,
Nem fonja már többé a hajába.
Tedd el Marcsa, tedd el a ládába,
Jó lesz majd a kislányod hajába.

A Pistának ráncos csizma szára,
Nem húzza már többé a lábára.
Tedd el Pista, tedd el a ládába,
Jó lesz majd a kisfiad lábára.

***

Nem az a jó gazda, kinek hat ökre van,
De az a jó gazda, kinek szép lánya van.
Sej-haj, minek a hat ökör hosszú istállóba,
Ha szerelem nincsen cifra nyoszolyába.

***

Tűzről pattant, friss menyecske vagyok én,
Kinek csók kell, jöjjön ide, adok én.
Adtam csókot, százat is egy legénynek,
Mégis megcsalta az árva szívemet.

Nem úgy lesz az, kutya cigány, hogy leülsz,
Fél lábon állsz, mikor nékem hegedülsz.
Húzd rá cigány, mer a babám forgatom!
Jaj, de régen nem volt ilyen víg napom!

Húzd rá cigány ezt a vígat, ezt a jót!
Melyik kislány érdemli a koszorút?
Az a kislány érdemli a koszorút,
Akinek még szeretője sose volt.

Húzd rá cigány, szakadjon el a húrod!
Mert már nékem úgy sem sokáig húzod.
Majd rá húzza Horti Miklós bandája,
Siralmas lesz annak a hallgatása.

Album:

Hegyközi lakodalmas

szerkesztő:
Kálmán Péter
kiadó:
A Művelődés Háza (Sárospatak)
kiadás éve:
2007
gyártási szám:
SPMH002

Egyre szaporodik hazánkban azon népzenei hanghordozók száma, amelyek – eredeti népzenei felvételekkel vagy feldolgozásokkal – egy-egy terület zenei emlékeit teszik közkinccsé. Sárospatakon a Művelődés Háza 2005-ben már adott ki egy ilyen lemezt, Tisza szélén lakom címmel, bodrogközi népzenei feldolgozásokkal. A Szeredás zenekar közreműködött ezen a lemezen, de ők önállóan is megjelentek hajdúsági feldolgozásokkal a saját kiadású, Cuháré című lemezükön.

A Szeredás zenekar és a hegyközi hagyományőrzők lemeze a Művelődés Háza és a zenekar együttműködésében készült el, 2007. első negyedévében. A zemplén-abaúji Hegyköz egy olyan területe hazánknak, ahol bár jelentős énekes – igaz nagyon kevés hangszeres – gyűjtés készült, tánchagyománya és népzenei hagyományai nincsenek a köztudatban. Érdekes viszont, hogy sokáig őrizték – számos településen őrzik ma is – dalaikat, szokásaikat az ott élő emberek. Első lépésként addigi ismereteiket az intézmény munkatársai és a zenekar tagjai a publikált felvételek és kották összegyűjtésével próbálták bővíteni. Ezt követően indult el Kálmán Péter zenekarvezető és e sorok írója kutatásokat végezni több hegyközi településen. Mikóházán, Pálházán, Füzéren, Pusztafaluban énekes gyűjtéseket végeztünk, s örömmel tapasztaltuk, hogy milyen élő a népdalkincs, milyen kedvvel énekelnek az itt élő asszonyok és férfi ak, s mennyire örülnek annak, hogy van, akit még ezek a régi dalok érdekelnek. A lemez eredetileg tervezett anyagát ennek a kutatásnak a tapasztalatai alapján bővítettük ki úgy, hogy a mikóházi asszonyok és férfi ak, valamint a pusztafalusi és füzéri asszonyok énekeit nem feldolgozva, hanem az eredeti énekesekkel vettük lemezre. Ezek az énekes blokkok főleg a lakodalmi és a lakodalomhoz is kapcsolódó karikázó hagyományok anyagából álltak össze. Bár e területen jelentős a szlovák és ruszin eredetű lakosság, s az ő kultúrájuk is nyomon követhető, e lemezen a magyar népzenei anyagot dolgoztuk fel. A hegyközi nemzetiségek népzenéjének feldolgozása egy újabb lépés lehet a későbbiekben ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az itteni hagyományos kultúráról. A kutatás folyamán több vőfélyt is felkerestünk, akikkel a lakodalom menetének pontos feltérképezését és a régi vőfélyszövegek válogatását végeztük. Az énekes hagyományhoz kapcsolódóan itt is azt tartottuk értékesebbnek, ha feldolgozás helyett a vőfélyekkel vesszük fel a szövegeket. Az egykori lakodalmi dramatikus szokás, a tréfás verbuválás néhány verse is olyan pusztafalusi férfi szájából hangzik el, aki elődeitől tanulta, s régebben számos alkalommal mondta azt, hagyományőrző műsorokon.

A hangszeres anyagok feldolgozását a Szeredás zenekar tagjai – Kálmán Péter prímás, Rőmer Judit brácsás, Csurgó Dezső cimbalmos és Erményi Tamás bőgős – végezték el. Sajnos nincsenek már olyan zenekarok, akiket még megszólaltathattunk volna, de néhány blokkban az együttes tagjai mellett közreműködnek olyan cigányzenészek is – brácsán Mundér Gusztáv, bőgőn Horváth Aladár, cimbalmon Pochlotka Andor –, akik számos bált, lakodalmat muzsikáltak régebben a hegyközi településeken. A verbunk, lassú- és friss csárdás mellett Kálmán Péter összeállított egy lakodalmi vonulós ugrós blokkot is. A feldolgozott népdalkincsben számos jó ugrós dallamot lehetett találni, s e zenei jelenség egykori létére is utalnak töredékes adatok. A zenekari összeállítások a hangszeres gyűjtések, valamint az énekes anyag feldolgozása alapján készültek el. Munkánk során feltérképeztük azt, hogy kik muzsikáltak a XX. században e területen, milyen zenészcsaládokban öröklődött tovább a hegyközi muzsika. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit is igyekszünk majd közzé tenni, talán éppen e hasábokon, hiszen fontosnak tarjuk ezen kiváló zenészek emlékét megőrizni, akkor is, ha hangfelvételeket velük a kutatók nem készítettek.

A lemezen, az említetteken kívül közreműködik hegedűn Dezsőházi
Tamás, énekel Kulcsár Annamária, Varga Eszter, Sajószegi Gábor, Darmos István és a zenekar vezetője, Kálmán Péter. A lemez a Nemzeti Kulturális Alap és több települési önkormányzat, valamint magánszemély támogatásával valósult meg.

Készítettük az egykoron élt, híres hegyközi zenészek és nótafák emlékére, a hagyományok jelenlegi őrzőinek tiszteletére, s ajánljuk
az alábbi elköszönő vőfélyvers záró soraival minden magyar embernek:
„Szép magyar hazánkról emlékezzünk végre, Szálljon béke, áldás a jó magyar népre, Szívemből kívánom!”

Darmos István
___________________________

A lemezen hallható dalok eredeti gyűjtésekből származnak.
Ezúton is köszönjük az adatközlők és a gyűjtők áldozatos és önzetlen munkáját.

A hangfelvétel Sárospatakon készült 2007. március havában.

Hangmérnök: Kiss Sándor
Zenei szerkesztő és rendező: Kálmán Péter Cucás
Producer: Darmos István, Pete László

Kapcsolódó oldalak