Folkrádió

Páva-variációk

előadó:
Gázsa zenekar, Demeter Erika, Székely Levente, Szabó Dániel, Szász Lőrinc
előadásmód:
ének, hegedű, hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő
etnikum:
magyar
felvétel helye:
Budapest, STUDIO 202
felvétel időpontja:
2008. május

Szöveg:

Röpülj páva, röpülj,
Vármegye házára,
A szegény raboknak
Szabadulására.

Leszállott a páva
Vármegye házára,
De nem ám a rabok
Szabadulására.

***

Hol háltál az éjjel cinege madár?
Ablakodba háltam édes violám.
Miért be nem jöttél cinege madár?
Féltem az uradtól, hátha itthon hál.

Nincs itthon az uram cinege madár,
Kacskai erdőben ritka rendet vág.
Jó lovai vannak, hamar haza ér,
Jaj lesz nekünk rózsám, hogyha nálam ér.
Rossz lovai vannak, nem ér ma haza,
Mulathatunk rózsám egész éjszaka.

***

Én is vótam, mikor vótam,
Virágok közt, virág vótam.
De rossz kertészre akadtam,
Keze között elhervadtam.

Mind azt mondja, ki nem tudja,
Hogy én nem búsulok soha.
Ha bánatra öröm volna,
Nálamnál vígabb se volna.

Száraz a bokor a tetőn,
Száradj el régi szeretőm!
Úgy száradj el, mint a nádszál,
Mint a lekaszált szénaszál.

Verd meg Isten, verd meg azt,
Kinek szíve nem igaz.
Verd meg Isten azt a vermet,
Miben az én rózsám termett!

***

Hegyen ülök, búsan nézek le róla,
Mint a boglya tetejéről a gólya.
Lenn a völgyben lassú patak révedez,
Az én gyászos életemnek képe ez.

Album:

Rhyhm Addiction. USA Concert Tour 2008 (Ritmus szenvedély)

kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2008
gyártási szám:
FESZCD 010

RITMUS SZENVEDÉLY
A Gázsa zenekar 2008. évi USA turnéjának zenei anyaga

Kezdetben vala a ritmus... A lemez ebbe a varázslatos világba kíván bepillantást adni, annak a Kárpát-medencei autentikus népzenének a révén, mely az ősi dallamok mellett az európai zenei örökség legarchaikusabb hagyományait is őrzi stílusában, hangszeres díszítési módjában és természetesen ritmusában. A megszólaló, elsősorban erdélyi magyar és román dallamok túlnyomó többsége szorosan kötődik a tánchoz, ez magyarázza a ritmikai sokszínűséget, a szvit-szerű zenei folyamatokat, és a sajátos feszes előadásmódot.

A modern hangszerek megjelenése korszakváltást hozott a népzenében. A hegedű a mai napig főszerepet játszik: egyedül is képes a dallam mellett ritmust és harmóniát adni, amit a méhkeréki szám (2) versengő hegedűi ékesen bizonyítanak. A magyarszováti (3) viszont megmutatja az erdélyi énekes és hangszeres zene bonyolult díszítését, amelyhez hasonlóan játszottak a barokk-kori Európa zenészei is. Az erdélyi román zenére jellemző aszimmetrikus ritmusok jól hallhatók a mezőméhesi páros és legényes táncban (4). A nagysajói zenét (5) elsősorban harmóniavilága teszi különlegessé, a királyfalvi táncrend (6) pedig a klasszikus zenéből ismert szvit-forma népzenei megfelelője. A táncban kifáradt emberek hajnali nótákban énekelik ki örömüket, bánatukat, és ennek a lelki katarzisa után újra táncra perdülnek (7). A modern cimbalom tipikusan magyar hangszer, de virtuóz játékmódja a szomszédos népeket is megihlette (8). A Páva-variációk egyetlen ősi magyar dallamtípus változatos zenei és ritmikai formákban való megjelenítése: a figyelmes hallgató is csak többszöri meghallgatás után fog rájönni, hogy ugyanaz a gyönyörű lány öltözik benne változatos, szebbnél szebb ruhákba (9).

Demeter Erika - ének
Papp István Gázsa - hegedű
Székely Levente - hegedű
Árendás Péter - brácsa
Szabó Dániel - cimbalom, ének
Liber Endre - cimbalom, brácsa
Liber Róbert - bőgő
Szász Lőrinc - bőgő

Zenei szerkesztő: Árendás Péter, Papp István Gázsa, Székely Levente
Zenei rendező: Árendás Péter
A hangfelvételt készítette: Glaser Péter
2008. május, STUDIO 2002, Budapest

Kapcsolódó oldalak